Interjú az induló zöldségközösségről
A Kossuth Rádió Napközben című műsorának 2017. március 10-i adásában ismét a közösségi mezőgazdálkodás, kiemelten a közösségek indítása, tagtoborzás volt a téma. A SzandaSzögi Ökokertészettel és a Kertvárosi Kamrával készített interjút itt hallgathatjátok meg:
A zöldségközösséghez folyamatos a csatlakozás, szeretettel várjuk a jelentkezőket a szandaszogi@gmail.com email címen.
Indul a SzandaSzögi Zöldségközösség!
Kedves Barátaink!
Köszönjük mindenkinek, akik eljöttek az első toborzó előadásunkra!
Elkészült a SzandaSzögi Zöldségközösség részletes tájékoztatója (mi lesz a dobozban, mennyi zöldség várható, zöldségválaszték hónapra lebontva, árak, átvétel, stb.), amely letölthető: Zöldségközösség tájékoztató
Folyamatosan várjuk a jelentkezőket a Zöldégközösségünkbe, kérjük, az alábbi jelentkezési lapot kitöltve a tájékoztatóban megadott email címre a gazdához juttassátok el!
Jelentkezési lap
Közösségi adománygyűjtés a közösségi mezőgazdálkodásért
Ne magadnak kérj ajándékot!
Karácsonyra készülődve a Kertvárosi Kamra kampányt indít a felesleges ajándékozás és felelőtlen pénzköltés csökkentésére és a jótékonyság növelésére, gyere, Te is tarts velünk!
Hogy mi a cél? Egyszerre csökkenteni a világméretekben eluralkodó túlfogyasztást és egyben támogatni egy civil szervezetet, amelyik szerintünk igazán izgalmas és jó dolgokkal foglalkozik: a Tudatos Vásárlók Egyesületét.
Hallottál már a méltányos kereskedelemről? A közösségi mezőgazdálkodásról? Esetleg az élelmiszer önrendelkezésről? Mind-mind napjaink fontos témái, amelyekről bővebben a honlapjukon olvashatsz.
Nekik köszönhetjük az átadópontunk létrejöttét és szeretnénk, ha a TVE által kifejlesztett egyedülálló képzési és fejlesztési program minél szélesebb körben elérhetővé válna, hogy a közösségi mezőgazdálkodás elterjedjen és felvirágozzon.
Mit szólnál, ha idén kevesebbet költenél karácsonyi ajándékokra és kicsivel többet adományozásra?
Ha egyetértesz az akció céljaival, ha szeretnél segíteni nekünk a tudatos fogyasztás elterjesztésében, nincs más dolgod, mint a TÁMOGASS gombra kattintva közvetlenül nekik utalni a kívánt összeget. Sok kicsi sokra megy!
Az adományozó oldalt ITT találod
Köszönjük:
Németh Ildikó
Kertvárosi Kamra
A közösségi mezőgazdálkodásról 4.
Folytatjuk cikksorozatunkat a közösségi mezőgazdálkodás rendszerének bemutatásáról – most a terményeket vesszük górcső alá:
Mit kapunk a gazdáktól, mi kerül az asztalunkra?
A rövid válasz az, hogy ami éppen a gazdaságban terem. Ennél persze egy kicsit bonyolultabb a kérdés: a gazda és a tagok által aláírt – egy későbbi cikkben részletesen bemutatásra kerülő – megállapodásban többek között rögzítésre kerül, hogy a gazda legjobb tudása alapján termelve látja el a közösséget. Meghatározott mennyiségű terményt meghatározott rendszerességgel juttat el a tagokhoz.
Nagy a gazda felelőssége, hiszen ő egy közösség családjainak folyamatos ellátására vállalkozik. Ennek érdekében a szezonális adottságokat és a termények sokféleségét figyelembe véve alaposan megtervezi az évet: mindig legyen kiegyensúlyozott és kielégítő kínálat. A tervezés során figyelembe veszi az ültetést, vetést és a betakarítást, a gondosan megtervezett időzítés az alapja annak, hogy mindig friss áru kerüljön a dobozba.
A gazdag és egyenletes kínálat biztosítása feltételezi mind a váratlan események (esőzés, fagy, jég) okozta problémák rugalmas és kreatív megoldását, mind a többlet kezelését (például a termények feldolgozásával és a szűkösebb késő őszi, téli hónapokon történő átadásával).
A közösségi mezőgazdálkodásban résztvevő gazdák mind elkötelezettek a környezetkímélő technológiák iránt, céljuk a fenntartható élelmiszertermelés és -fogyasztás alapelveinek betartása.
Bio, öko, organikus?
Bio, öko, organikus, permakultúrás, biodinamikus – naponta találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel, járjunk egy kicsit a végére, mi mit jelent.
A biológiai (bio), ökológiai (öko) gazdálkodás olyan gazdálkodási forma, amely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul – azaz semmiféle műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem alkalmaz. Az organikus gazdálkodás ennél még annyival több, hogy a gazdaság egy teljes ökológiai egységet képez, ahol figyelembe veszik a növényi együttélés szabályait, a gazdálkodás minden lépése ökológiailag optimális, a hulladék hasznosítástól a termények feldolgozásán és tárolásán át egészen a közlekedésig.
Különböző nyelvterületeken különböző elnevezések terjedtek el, ezek napjainkban már mind védett fogalmak. A mezőgazdasági termékeket, a belőlük készült élelmiszereket és takarmányokat csak akkor szabad ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel forgalmazni, ha a rájuk vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok betartása mellett, az állam hatósági kontrollja alatt működő ellenőrzési rendszerben állították elő, és rendelkeznek ezekről igazolással, tanúsítvánnyal.
Hazánkban két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek a biogazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók:
A permakultúra kifejezés a „permanent agriculture”, vagyis állandó mezőgazdaság szavakból származik. „A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.” (Bill Mollison)
1924-ben Rudolf Steiner filozófus-tudós előadásai és úttörő antropozófiai elképzelései alapján számos gyakorlatot dolgoztak ki, melyeket az élet különböző területein alkalmaznak – a mezőgazdaság területén ez a biodinamikus gazdálkodás. A biodinamizmus, a bios és a dinamika az élet és a mozgás szavakból áll, és maga a gazdálkodás is a változások, ritmusok és ciklusok követésén alapul. A gazdaságot, mint organizmust szemléli és figyelembe veszi a táj alkotóelemeit és összefüggéseit. Ezekhez a ritmusokhoz (az év körforgása, a nap és a hold ritmusa) igazodik a vetési naptár is, mely egy hangsúlyos eleme ennek a gazdálkodási formának. Egy új dimenzió bevezetésével a holisztikus megközelítési mód által, figyelembe veszi a kozmikus erőket melyek hatással vannak a talajra és az élőlényekre egyaránt.
A közösség által támogatott mezőgazdálkodási rendszerben az egyik legfontosabb elem a bizalom: akármelyik gazdálkodási rendszerben is dolgozik a gazda, bízhatunk benne, hogy vegyszermentes, friss, tápláló élelmiszert kapunk – akár minősített bio, akár „Istenbizonybio”.
Kamra a rádióban
A Kossuth Rádió Napközben című műsorának 2015. augusztus 5-i adásában a közösségi mezőgazdálkodás volt a téma. A Tudatos Vásárlók Egyesületének képviselője, több gazdálkodó és szervező is nyilatkozott. A rádió szerkesztősége bennünket is megkeresett – a Kertvárosi Kamráról szóló interjút itt hallgathatjátok meg:
kertvarosi_kamra_kossuth160806
Az egész műsort pedig itt találjátok.
A közösségi mezőgazdálkodásról 3.
Az előző két alkalommal a közösségi mezőgazdálkodás nemzetközi és hazai kialakulását tekintettük át, most a közösség által támogatott rendszerek különböző formáit vizsgáljuk meg. Egyre több szolgáltatás és rendszer van már a magyar piacon is, sokszor a nevük is hasonló, az alábbiakban áttekintjük ezek főbb jellemzőit.
Bevásárló körök
A leglazábban az ún. bevásárló körök működnek: itt hetente eldöntheted, hogy egy adott listáról mit és mennyit szeretnél rendelni (ha egyáltalán). A bevásárló körök környezettudatos szemléletmóddal rendelkező közösségek, akik helyi termelőktől szerzik be az idény terményeket, odafigyelve mind a csomagolás mind a szállítás minél kisebb környezetterhelésére. A megrendelt árukat átvevőpontokon veheted át.
Ilyen bevásárlóközösség például: