Kamra a rádióban

A Kossuth Rádió Napközben című műsorának 2015. augusztus 5-i adásában a közösségi mezőgazdálkodás volt a téma. A Tudatos Vásárlók Egyesületének képviselője, több gazdálkodó és szervező is nyilatkozott. A rádió szerkesztősége bennünket is megkeresett – a Kertvárosi Kamráról szóló interjút itt hallgathatjátok meg:

kertvarosi_kamra_kossuth160806

Az egész műsort pedig itt találjátok.

A közösségi mezőgazdálkodásról 1.

Mit is jelent pontosan ez a kifejezés?
A közösségi mezőgazdálkodás egy olyan gazdálkodási forma, amely a gazda és a fogyasztó szoros együttműködésén és partnerségén alapul. A gyakorlatban ez egy termelő gazda és az általa előállított termények fogyasztóinak közösségét jelenti.

Az elkövetkező cikksorozatban a közösségi mezőgazdálkodást járjuk körül.
Az első részben a közösségi mezőgazdaság kialakulásának rövid történetét ismerjük meg.

Az 1960-as években az import élelmiszerek miatti aggodalmuk és az egyre iparosodó élelmiszer-előállítás és -értékesítés elleni válaszlépésként japán háziasszonyok összefogásaként létrejött a „Teikei”, aminek jelentése: a gazda arcával jelölt élelmiszer. Az egészséges és megbízható élelmiszerforrásokat felkutató asszonyok szövetkezetekbe tömörültek és együtt szerezték be a terményeket olyan gazdáktól, akiket ismertek.

Európában a túlzottan technológiafüggő agrár-ipar problémáira az 1920 évek óta keresnek megoldást, ekkor jelentek meg a különféle ökológiai mozgalmak. Az egyik ilyen irányzat az osztrák filozófus, Rudolf Steiner elképzelései szerint elindult biodinamikus gazdálkodás, amely egyik alapját képezi a társulásos gazdaságoknak. Az első európai közösségi mezőgazdálkodási társulások Svájcban (Les Jardins de Cocagne) és Németországban (Buschberghof) az 1970-80-as években jöttek létre.

Az 1970-es években a dél-amerikai szövetkezetek majd az 1980-as évek végére az USA-ban megjelenő közösségi támogatással működő gazdaságok a tengerentúli példák, mára többezer ilyen – méretükben és formájukban változatos – gazdaságban termelnek sikeresen. Az angol CSA – Community Supported Agriculture (közösség által támogatott mezőgazdálkodás) kifejezés is feltehetőleg itt született.

Az európai modellek közül a legkiforrottabb a francia. Az amerikai CSA-k mintájára szerveződő mozgalom az AMAP – Association pour le Maintien d’une Agriculture Paysanne (Szövetség a Paraszti Mezőgazdaság Fenntartásáért). Céljuk, hogy a Franciaországban erős hagyománnyal rendelkező kis családi parasztgazdaságok fennmaradjanak. Az AMAP rendszer a 2001-ben aláírt Charta szabályrendszerén alapul, amely lefekteti a működésük etikai és termelési alapelveit.

A sikeres modell egyre több európai országban talált követőre (Anglia, Hollandia, Románia, Belgium, Portugália), a magyarországi közösségi rendszerek kialakulását a következő részben nézzük át.