Boldogasszony csipkéje: a málna

Csodás illat lengi be a konyhát, kész aromaterápia: készül a lekvár a SzandaSzögi málnából.

Kezdhetném a málna történetét, hogy “már az ókorban is….”, s folytathatnám, hogy “a középkor folyamán elterjedt…” vagy elemezhetnénk rendszertanilag, élőhelye és számos tulajdonsága alapján. Száz szónak is egy a vége: amellett hogy illatos, hamvas, ízletes gyümölcs, számos gyógyhatása is ismert. Gyorsan üvegbe is zárom, nehogy megegyük az összeset. Milyen jó is lesz mondjuk egy hűvös, esős novemberi vasárnap a palacsintába…

Tedd a málnát egy nagy lábasba és főzd körülbelül egy órát, néha megkavarva, hogy nehogy odakapjon az alja. Ha mag nélküli lekvárt szeretnél, akkor szitán törd át, hogy a magok fennakadjanak.

2 kg málnához kb. 60 dkg cukrot tegyél. Vannak, akik szerint fele annyi cukor kell, mint málna, de szerintem úgy túlságosan édes lesz. A cukrozás persze ízlés kérdése, érdemes először kevesebb cukorral kezdeni, és ha szükséges még lehet hozzátenni. A cukorral kavargatva addig főzd, amíg a cukor felolvad majd besűrűsödik.

A tartósítószer nélküli lekvárfőzés nem nagy ördöngősség, csak pár szabályt be kell tartani:

  • Csakis hibátlan, légmentesen záródó üvegeket használj, amelyeket alaposan moss ki
  • Kis üvegeket használj, amelyeket felbontva rögtön elfogyasztod a lekvárt, így esélyük sem lehet megromlani
  • A folyamatosan lassú tűzön forrásban lévő lekvárt töltsd az üvegekbe, amelyeket lezárás után 10 percig fejtetőre állítva pihentess, így csírátlanítod a tetőket is
  • Ezután mehetnek a szárazdunsztba a takaró alá, hogy minél lassabban hűljön ki, vagy befőzőautomatában 95°C-on  35 percig dunsztold.

A kész lekvárokat címkézd fel, én az ArtiStamp pecsétjét használtam.

málna

Magyari Ildikó