A közösségi mezőgazdálkodásról 2.

Magyari IldikóLeave a comment on A közösségi mezőgazdálkodásról 2.

Cikksorozatunk első részében a közösségi mezőgazdálkodás nemzetközi kialakulását tekintettük át röviden, most a hazai gazdaságokról lesz szó.

Magyarországon az első CSA 1998-ban Gödöllőn, az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének támogatásával indult, 1999-2006-ig a Nyitott Kert Alapítvány működtette, egy átszervezés nyomán a klasszikus részes rendszerről átállt megrendeléses kiszállítóvá.

Az elsők közé tartozik a Bioéléskamra, a Bionium, a Magyar Ökotársulás és az Eleven Föld Szövetkezet.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete volt az, amely felkarolta és máig képviseli a közösségi mezőgazdálkodás alapelveit és rendszerét – az ő szervezésükben 2011-ben Magyarországra látogató francia AMAP -os gazdákkal való találkozás hatására elkezdett nőni a közösségi alapon szerveződő gazdaságok száma (Évkerék Ökotanya, Háromkaptár Biokert, Szigetmonostori Biokert, stb.)

A kezdetben csak zöldségeket kínáló gazdaságok mellett mára már működik húsos és tojásos részes rendszer (Táncoskert Biogazdaság) és a zöldségek mellett esetenként feldolgozott termékeket, sajtokat, szörpöket, lekvárokat kínáló gazdaság (MagosVölgy Ökológiai Gazdaság) is.

A közösségi mezőgazdálkodás, mint termelési és értékesítési szemlélet elterjedésével – mind a gazdálkodói, mind a fogyasztói oldalon – néhány éven belül megsokszorozódhat a friss, idényjellegű (bio)terményeket előállító gazdaságok száma.

A jelenleg működő közösségi gazdaságok listáját – sok egyéb hasznos információval együtt – a Tudatos Vásárlók Egyesületénél találjátok: itt

A sorozat következő részében a közösség által támogatott mezőgazdaság formáit ismertetjük.

A közösségi mezőgazdálkodásról 1.

Magyari IldikóLeave a comment on A közösségi mezőgazdálkodásról 1.

Mit is jelent pontosan ez a kifejezés?
A közösségi mezőgazdálkodás egy olyan gazdálkodási forma, amely a gazda és a fogyasztó szoros együttműködésén és partnerségén alapul. A gyakorlatban ez egy termelő gazda és az általa előállított termények fogyasztóinak közösségét jelenti.

Az elkövetkező cikksorozatban a közösségi mezőgazdálkodást járjuk körül.
Az első részben a közösségi mezőgazdaság kialakulásának rövid történetét ismerjük meg.

Az 1960-as években az import élelmiszerek miatti aggodalmuk és az egyre iparosodó élelmiszer-előállítás és -értékesítés elleni válaszlépésként japán háziasszonyok összefogásaként létrejött a „Teikei”, aminek jelentése: a gazda arcával jelölt élelmiszer. Az egészséges és megbízható élelmiszerforrásokat felkutató asszonyok szövetkezetekbe tömörültek és együtt szerezték be a terményeket olyan gazdáktól, akiket ismertek.

Európában a túlzottan technológiafüggő agrár-ipar problémáira az 1920 évek óta keresnek megoldást, ekkor jelentek meg a különféle ökológiai mozgalmak. Az egyik ilyen irányzat az osztrák filozófus, Rudolf Steiner elképzelései szerint elindult biodinamikus gazdálkodás, amely egyik alapját képezi a társulásos gazdaságoknak. Az első európai közösségi mezőgazdálkodási társulások Svájcban (Les Jardins de Cocagne) és Németországban (Buschberghof) az 1970-80-as években jöttek létre.

Az 1970-es években a dél-amerikai szövetkezetek majd az 1980-as évek végére az USA-ban megjelenő közösségi támogatással működő gazdaságok a tengerentúli példák, mára többezer ilyen – méretükben és formájukban változatos – gazdaságban termelnek sikeresen. Az angol CSA – Community Supported Agriculture (közösség által támogatott mezőgazdálkodás) kifejezés is feltehetőleg itt született.

Az európai modellek közül a legkiforrottabb a francia. Az amerikai CSA-k mintájára szerveződő mozgalom az AMAP – Association pour le Maintien d’une Agriculture Paysanne (Szövetség a Paraszti Mezőgazdaság Fenntartásáért). Céljuk, hogy a Franciaországban erős hagyománnyal rendelkező kis családi parasztgazdaságok fennmaradjanak. Az AMAP rendszer a 2001-ben aláírt Charta szabályrendszerén alapul, amely lefekteti a működésük etikai és termelési alapelveit.

A sikeres modell egyre több európai országban talált követőre (Anglia, Hollandia, Románia, Belgium, Portugália), a magyarországi közösségi rendszerek kialakulását a következő részben nézzük át.

Ma érkezik friss tojás és csirke a Táncoskerttől

Magyari IldikóLeave a comment on Ma érkezik friss tojás és csirke a Táncoskerttől

A Kertvárosi Kamrában ma többek között a Táncoskert termékeit vehetitek át.

Egyrészt friss tojás érkezik, tyúkrészenként heti 3 darabbal lehet számolni.

A húsos csomagokba egy-egy kilós körüli, rántani való csirke kerül. Ezek még így is idősebbek a boltban megszokottaknál, aki bizonytalan, hogyan is kellene megfőzni, kérdezzen bizalommal az átadáson.

Várunk mindenkit – tagot és érdeklődőt egyaránt – a Székely Elek u. 46.-ban (Alag u. sarok)

FürjHáz termékek rendelése

Magyari IldikóLeave a comment on FürjHáz termékek rendelése

Ha csütörtökön szeretnétek a FürjHáz termékek it átvenni, keddig még van időtök megrendelni!

Fürjtojás

12 darab fürjtojás minőségi tanúsítvánnyal rendelkező műanyag dobozba csomagolva kapható. Az ár meghatározása súly alapján történik, így elkerülhető hogy kevesebb súlyú, kisebb tojásokért ugyanannyit fizessen a vevő mint a nagyobbakért. A friss, héjas fürjtojás ára: 2.- Ft/gramm

Főtt füstölt fürjtojás olajban

Legalább 140 gramm (12 db) megfőzött, héjától megtisztított, majd egy éjszakán át pácolt és másnap valódi füstben füstölt fürjtojás 200 milliliteres üvegbe helyezve, ~1 deciliter étolajjal feltöltve. Tartósítószert nem tartalmaz! Ára: 940.- Ft/üveg

Pecsenyefürj

A tisztított (fej, nyak, láb és belsőség nélküli) fürjek súlya 20-25 dkg között mozog, a legnagyobbak elérik a 29 dkg-ot is. Egy csomagba 3 pecsenyefürj kerül. Ára: 600.- Ft/db

Termékek rendelése